A Réka név eredete a népvándorlások koráig nyúlik vissza. Réka volt Attila, a Hun, avagy ahogy leggyakrabban emlegették, Isten Ostorának első felesége.
Bár a korra vonatkozó források hiányosak, sok kutatók egyetért abban, hogy Réka a bizánci császár fogadott lánya volt, akit feleségül ajánlott Attilának. Neve ezért sokak szerint a görögre „Greka”-ra vagy „Kreka”-ra vezethető vissza, míg mások azt gondolják, hogy a rika folyó szóból származik, vagy az ótörök Arikanból, ami tiszta úrnőt jelent. Réka keze vélhetően egy békekötés során lett felajánlva a hun vezér számára, Így ő lett Attila első felesége.
Attila hatalmas birodalom felett uralkodott az V. században, amely az Alpoktól majdnem a Kaszpi-tengerig ért. Emellett rettegésben tartotta mind a Bizánci császárságot, mind a Nyugat-Római birodalmat, és pusztító hadjárataival eljutott Konstantinápolyig, Franciaországig és Milánóig is. Úgy tartották, ahova lova egyszer lép, ott többet nem nő fű.
Miközben Európa jelentős része reszketve leste a szokatlan kinézetű, sötét bőrű, gyakran torzított koponyájú és idegen öltözetű, furcsán étkező, és újszerű és gyilkos harcmodorú hunok jöttét, addig Réka a Hunok pannóniai udvarában élte mindennapjait. Fényűző háza volt nem túl messze Attiláétól, amelyben nagy udvartartást vezetett. Történelmi visszaemlékezésekből kiderül, hogy diplomáciai kérdésekben is volt szerepe. Három fiúgyermeket szült férjének, akik később örökölték a birodalmat.
Halálát a székely mondavilág szerint egy megvadult bika okozta, amely miatt kocsibalesetet szenvedett. Sírját egy a mai Erdély területén futó patak partján ásta meg négy rabszolga, akik dolguk végeztével kardjukba dőltek, ezért a mai napig nem tisztázott holléte. Szintén a székely legendák szerint Réka egyik fia volt Csaba királyfi, akitől a székelyek származnak.
Bár mind a magyarok, mind a székelyek hun eredete máig vitatott kérdés, számos középkori irodalmi forrásunk származtatja népünket a hunoktól, ezért Réka személye mindenképpen fontos alakja kultúrkörünknek.