A tulipán – a nőiesség szimbóluma

Több forrás szerint az első hagymákat Bécsbe, V. Károly Német-Római császár udvarába küldte ajándékként Nagy Szulejmán szultán 1554-ben, innen jutott tovább a virág a német hercegségekbe és a Németalföldre.

Az egzotikusnak tartott virág különleges megbecsülését mutatja, hogy Hollandiában a XVII. sz.-tól aukciókon értékesítették a ritkának és szépnek tartott fajták hagymáit. A század második harmadában bekövetkezett úgynevezett tulipánláz során extrém magas árakon keltek el virágok.

Bár ezek a tulipánok Magyarországra csak a XVIII. században jutottak el, számos kutató szerint a tulipán motívum a magyar díszítőművészet egyik legősibb szimbóluma, mivel már a honfoglaló magyarok is használták. A feltételezések szerint a virágot ázsiai vándorlásaik során emelték be díszítőművészetükbe. A tulipán a későbbiek során is fontos elem maradt, megtalálható a Szent Koronán, a nagyszentmiklósi lelet egyes tárgyain, Mátyás Király bibliáján és Brandenburgi Katalin díszruháján egyaránt.

A fejedelmi példákkal párhuzamosan a népművészetben is megjelent a tulipán motívum, itt a lefontosabb jelentése a nő, illetve a női lélek. A virág ennek jegyében jellemzően stilizáltan került ábrázolásra, a minta alapját két egymásnak fordított íves vonal képezte, emlékeztetve a női test formáira. A motívumnak számos variációja volt használatban, amelyek egyenként megfeleltethetőek a fiatal lányoktól a mennyasszonyokon és a férjezett asszonyokon, anyákon át az érett, idős asszonyokig.

A tulipán ábrázolás szinte minden népi díszítésű tárgyon megjelenik, így szőtteseken, terítőkön, viseletben, munkaeszközökön, kerámiákon és bútorokon is. A szimbólumról nevezték el tulipános ládát is, amely az esküvőre készülő menyasszony kelengyéjének tárolására szolgált, és amelyen a kehelyvirág magát a házasulandó leányt jelképezte.

Tekintse meg tulipános termékeinket: Bolt